A kelt�k nyomai Nagy Britanni�t�l eg�sz Eur�p�ban megtal�lhat�k, s�t m�g egy csoportjuk �tkelt a Boszporuszon �s Kis�zsi�ban telepedett le. A kelt�k politikai egys�get nem alkottak, de a k�l�nb�z� csoportok �letst�lusa, szok�sai, kult�r�ja, nyelve nagyon hasonl�. Kult�r�juk egyedi, de sokat meg�rz�tt az indueuropai n�p �si �r�ks�gb�l. Meglep�en sok hasonl�s�got lehet �szre venni az ind n�pek kult�r�j�val. B�r a szomsz�dos n�pek kult�r�ival is k�lcs�nhat�sban voltak. V�ndorl�saik sor�n rengeteg n�ppel tal�lkoztak, �s �gy forrasztott�k egym�sba az idegen elemeket.

Irodalmi eml�keik a mai Nagy-Britanni�ban maradtak fenn. K�l�n�sen fontos szerepl�i ennek a mitol�gi�nak a n�k: istenn� ura a h�bor�nak, istenn� szem�lyis�ti meg �rorsz�g f�ldj�t, n�k �ltal�ban uralkodnak a f�rfiak felett s b�kez�en osztogatj�k kegyeiket. Sz�beli kult�ra volt ez, amelyet nagy becsben tartottak a b�rdok, v�teszek, k�lt�k �riztek.
Az ut�kornak be kell �rni azzal, amit r�maiak, k�zt�k Julius Caesar �s a szerzetesek lejegyeztek. �gy lett L�gh-b�l, a f�nyhez kapcsol�d� kelta istenb�l a „gall Mercurius”, s �gy olvadt bele Anu istenn� alakja Szent Ann��val.

Az �r szerzetesek �llttal a VII-VIII. sz�zadban lejegyzett kelta m�toszokban alig maradt nyoma annak a mitol�giai rendszernek, amely m�s indueuropai n�pekn�l megtal�lhat�. Nincsen, vagy legal�bbis nem ismerj�k a kelta term�szetm�toszt, a h�s�kr�l a legt�bb esetben nem tudjuk, hogy f�ldi haland�k vagy istenek.

A kelta vall�s a leg�ltal�nosabb felfog�s szerint er�sen term�szet jelleg�, tele m�gikus elemekkel, de a fejl�d� kult�ra ezt a karaktert sok ponton megv�ltoztatta �s �tsz�nezte. Ez a k�r�lm�ny tette lehet�v� azt a sz�mos �s egym�snak ellenmond� elm�letet, amelyet k�l�nb�z� kutat�k a kelta vall�sr�l alkottak.

Az �r mitol�gia figyelemre m�lt� mondak�rei a k�vetkez�k: I. �n. mitol�giai, 2. az ulsteri, 3 a Finn vagy Osszi�n- mondak�r, 4.a kir�lymond�k, 5.a tengeri haj�z�sok, 6.a kalandok �s 7. a l�tom�sok k�re. Vall�st�rt�n�szek gyakran eml�tik, hogy a r�gi �rek mitiz�lt�k t�rt�nelm�ket �s f�ldrajzukat. Ennek az �ll�t�snak a legszeml�letesebb bizony�t�ka a k�z�pkori feljegyz�sekb�l r�nk maradt h�rom gy�jtem�ny: a Dinnshenchas (A helyek hagyom�nya). A C�ir Amann ( a nevek alkalmaz�sa ) �s a Lebor Gabala(a H�d�t�sok k�nyve).

A walesi irodalom anyag�t, csak kev�sb� ismerj�k. Amir�l tudok, hogy sok k�z�s von�st tartalmaz az �r m�toszokkal. Pl.: az a Preidin Annwn c�m� elbesz�l�s Tliesin k�nyv�b�l �ppen olyan m�svil�gi utaz�st �r le, mint az �r monda. Az istenek a Mabinogionban h�s�kk� v�ltak. A Mabinogion f� jelent�s�ge, hogy az Artur- monda kezdeteinek a legfontosabb forr�sa. Artur portr�ja itt l�nyegesen elt�r att�l a kegyes, dics�s�ges uralkod�t�l, amit az angol, n�met francia irodalomban l�tunk. Jellegzetesen kelta uralkod�, akit nem �rintetett a normann- francia hat�s.


Kelta ter�leteken az irodalma, m�velts�g �s kor�bban a vall�st egy magas szinten t�rsadalmon bel�l m�k�d� hivat�sos r�teg volt. H�rom ilyen r�teg l�tezett: druid�k, b�rdok �s a kett� k�z�tt elhelyezked� harmadik, amelyek k�l�nb�z� sz�vegek m�s n�ven eml�tenek.
A druid�knak volt a legmagasabb t�rsadalmi �ll�suk. A druid�k vezett�k az �ldozati szertart�sokat, �k hozt�k a t�rv�nyeket, �k gondoskodtak v�grehajt�sokr�l �s ir�ny�tott�k saj�t, gondosan kidolgozott tan�t�s rendszer�ket. .
A v�teszeket �ltal�ban j�v�be l�t�s mestereinek tekintik, de szerep�ket nem lehet mereven elk�l�n�teni a druid�k�t�l. Egyesek szerint nem is alkotnak k�l�n oszt�lyt, csak a druid�kon bel�li al� rendelt r�tegnek tekintett�k.
A b�rdok oszt�lya els�sorban irodalommal foglalkozott. Olya dalnokok voltak, kik a h�sk�ltem�nyeket adtak el� de lelkes�tett�k a csat�ba men�ket is.

A dolgoknak ezt a klasszikus szerz�k �ltal le�rt rendj�t, l�nyeg�ben hiteles�ti az �r hagyom�ny. Itt is h�rom feloszt�st tal�lunk, mely druid�kb�l, filikb�l b�rdokb�l (baird) �ll. Ak�rcsak gallia eset�ben, itt is neh�z szigor� k�l�nbs�get tenni k�zbens� oszt�ly �s a druid�k k�z�tt: a s ugyancsak az. i. sz. VII. l�nyeg�ben a filliknek nevezett oszt�ly v�lt azoknak a druid�khoz kapcsolt szerepeknek egyed�li �r�k�s�v�, mely t�l �lte az a kereszt�nys�g els� sz�zadainak szorong�s�t. Az egyh�z els�sorban a druid�kkal �llt szemben, m�g azok �n�ll� rendk�nt el nem t�ntek a sz�nr�l. A filiknek viszont siker�lt el�rni az egyh�zn�l, hogy �si szerep�ket �s el�jogaikat meg�rizz�k, k�zt�k, olyanokat is amiket a druid�kat illet�k meg. �gy a filik, akiknek nev�t sokszor „k�lt�”-nek ford�tj�k, val�j�ban sokkal t�bbek enn�l: l�tnokok voltak �s tan�t�k,az uralkod�k tan�csa ad�i, a szerz�d�sek tan�i. K�lt�k�nt is kit�g�tott�k �rdekelts�g�k k�r�t, a baird rov�sra. Az �r b�rdok egykoron (glalliai t�rsaikhoz hasonl�an) dics��t� �nekeket k�lt�ttek, b�r a filik azonban ezt a szerepk�rt is ki saj�t�tj�k. �s term�szetesen ezt a b�rdok s�nylik meg , egyszer� mesemond�k, �s rigmusgy�rt�k, kom�di�sok alacsonyabb rend� oszt�ly�ba ker�lnek.

�ltal�nosabb szinten m�s indueor�pai n�pekn�l is tal�lunk hasonl� int�zm�nyeket. Az �r filik m�g XVII. Sz�zadban is olyan kifejez�sekkel �lnek, amelyek mind r�szlet�kben megfelelnek az indiai br�hminok szent sz�vegeinek: enn�l �kesebb bizony�t�k aligha lelhet� a hagyom�nyos �r m�velts�g konzervativizmus�ra.