A kelta k�keresztek igen elterjedtek mindenhol Britanni�ban;korukat neh�z meghat�rozni pontosan, a kutat�k szerint a VIII.-XII. sz�zad k�z�tt k�sz�ltek,s a legterm�kenyebb id�szak a IX.-X. sz�zad volt.El�deiket f�b�l �csolt�k,�m azok nem maradtak fenn.Nagyj�b�l k�t csoportra oszthat�k.Azok amelyek t�rt�netet besz�lnek el,�s amelyek absztrakt form�kat hordoznak.B�r ezek elegye is el�fordul.Erre p�lda a Monasterboiceban (�ro.) l�that� 5.2 m magas Muiredach keresztje (jobb oldalon l�that�).Igen jelent�s eml�k,minden oldalon gazdagon d�sz�tett kelta hagyom�nyos mot�vumokkal, �s bibliai jelenetekkel.

Manaps�g m�r nem eredeti �llapotukban l�that�k, a puha homokk� megkopott a fest�ssel egy�tt.A fest�kek sz�ne val�sz�n�leg hasonl� volt a k�ziratokon alkalmazottakhoz,�gy s�rga, z�ld, k�k �rnyalatok �s s�t�t v�r�s lehetett.A nagyobbakat gyakran �ll�tott�k utak talalkoz�s�hoz,�s term�szetesen kolostorok mell�.A keresztek vaskos talapzaton �llnak,cs�csukon gyakran l�tni kidolgozott h�ztet� form�t ("h�z a halottaknak).K�l�nf�le szimb�lumokat v�lnek rajtuk felfedezni,melyek m�lyen a kelta �si hagyom�nyban gy�kereznek.A v�zszintes k�ll� a fizikai vil�g,m�g a f�gg�leges a szellemi,s e kett�t a k�r �ll�tja egyens�lyba.�m ez ut�bbi az egys�get,�s az id� ciklusait is jelenti.A k�ll�kkel �rintkezve teh�t vagy a napkelte/d�l/napnyugta/�jf�l n�gyes�t,vagy a k�t-k�t nap�jegyenl�s�get ill. napfordul�t, vagy a n�gy kelta �vszakos fesztiv�lt.