A hal�ls�padt Drakula k�s�rteties alakja, (v�rt�l cs�p�g�, t�hegyes fogaival) a horror-irodalom jelk�pes figur�ja.

Akir�l mint�zt�k nem kev�sb� v�rszomjas alak, akire haz�j�ban nemzeti h�sk�nt eml�keznek.

"Iszonyat �s retteg�s fogott el, amikor l�ttam, hogy a f�rfi lassan kim�szik az ablakon, �s arccal lefel� araszol le a kast�ly fal�n a f�lelmetes szakad�k fel�. Sz�tter�lt k�p�nyege mintha hatalmas sz�rny lett volna."

Jonathan Harker, az ifj� angol �gyv�dbojt�r pillantotta meg �gy a holdvil�gn�l nemes vend�gl�t�j�t egy vad, szikl�s t�jon, valahol az erd�lyi K�rp�tokban, a mai Rom�nia ter�let�n.

Drakula gr�f, (ez a s�padt, magas, mindig feket�ben j�r� alak), m�r el�z�leg is meglehet�sen k�l�n�sen viselkedett.

Amikor az �si csal�di kast�ly alatti 300 m�teres szakad�kb�l �jszaka farkas�v�lt�s hallatszott, a gr�f szeme kigy�lt �s felki�ltott: - Hallgassa csak, dalolnak az �jszaka gyermekei !

Amikor Harker elv�gja mag�t borotv�lkoz�s k�zben, az id�sebb f�rfi “szem�ben d�moni �r�let l�ngj�val" a torka ut�n kap, de amint meg�rinti a d�bbent vend�ge nyak�ban l�ncon f�gg� keresztet, visszah�zza a kez�t.

Harker k�zvetlen�l eme epiz�d el�tt vette �szre, hogy b�r Drakula a szob�ban �ll, nem l�that� a borotv�lkoz� t�k�rben.

A gr�fhoz utazt�ban az utols� �llom�son a fiatal angolt k�r�lvett�k a parasztok, “�rd�g", pokol" d�rm�gt�k, �s s�r�n h�nyt�k magukra a keresztet. Egyszer csak bez�rva tal�lja mag�t a hatalmas romos v�rkast�lyba, melynek magas fekete ablakain egyetlen f�nysug�r sem hatol kereszt�l, �s a b�sty�k csorba oromzata balj�s fekete fogsork�nt meredezik a holds�t�tte �gbolt h�ttere el�tt". Vend�gl�t�ja, aki szemmel l�that�an egyed�l lakja a komor er�d�tm�nyt, csak �jszaka mutatkozik. A r�m�lt Harker k�ts�gek k�zt verg�dik, mert nem tudja, l�tja-e m�g valaha sz�l�haz�j�t.

�vezredes legenda

Stoker v�mp�rhist�ri�ja a f�lelmetes l�nyekben val� hit gazdag �s kiterjedt hagyom�ny�ra �p�l, amelynek gy�kerei eg�szen az �kori egyiptomi �s g�r�g irodalomig ny�lnak vissza. Minthogy sok haldokl� v�rvesztes�g miatt gy�ng�l el, az egyszer� emberek bizony�ra azt hitt�k, hogy a v�riv�s helyre�ll�tja az er�t, s�t, az �l�k v�re �letre keltheti a holtakat.

A Drakula reg�ny legt�bbet azonban a m�lyen gy�kerez� rom�n paraszti n�phitb�l mer�tett. Az ottani uralkod� vall�s, (az ortodox g�r�gkeleti kereszt�nys�g) tan�t�sa szerint, aki a kik�z�s�t�s �tk�t�l s�jtva hal meg, az visszaj�r� halott, “moroi" lesz mindaddig, am�g az egyh�z f�l nem oldozza az �tok al�l.

A helyi babon�k ismerik emellett a “strigoi" nev� d�moni madarakat, amelyek csak �jjel r�p�lnek, emberi h�sra �s v�rre �hesen. A n�phit �gy tartotta, hogy a pestist is v�mp�rok okozz�k.

A rom�n legend�k szerint bizonyos embereknek (p�ld�ul a t�rv�nytelen vagy meg nem keresztelt gyermekeknek, vagy a hetedik fi�k hetedik fiainak) v�gzete, hogy v�mp�rr� legyenek. A v�mp�rnak hatalm�ban �ll, hogy �llatt� (legt�bbsz�r denev�rr� vagy farkass�) v�ltozz�k.

N�melyik faluban a v�mp�rs�g gyan�j�ba keveredik az, aki visszautas�tja, hogy fokhagym�t egyen. Tulajdonk�ppen a v�riv�k �jszakai t�mad�s�t a h�z lak�i �gy ker�lhetik el a legbiztosabban, ha fokhagym�val bed�rzs�lnek minden ajt�t �s ablakot.

Stoker a londoni British Museumban folytatott intenz�v kutat�sai �s a magyar tud�s, V�mb�ry �rminnal folytatott besz�lget�sei r�v�n ismerte meg e hiedelmeket. De hat�ssal volt r� a Hasfelmetsz� Jack-f�le megoldatlan gyilkoss�gsorozat is, valamint bar�ts�ga az irodalm�r �s felfedez� Richard Burtonnel, aki t�bbek k�z�tt tizenegy hindu v�mp�rt�rt�netet leford�tott.

Az eredeti Drakula a XV. sz�zadban az Erd�llyel szomsz�dos hegyvid�ki ter�let, a Havasalf�ld fejedelme volt. Festm�nyeken �s fametszeteken meg�r�k�tett arck�peinek tan�s�ga szerint vastag bajsz�, horgas orr� �s nagy, meredt szem� f�rfi volt, a kereszts�gben a Vlad nevet kapta, de Drakul�nak is nevezt�k, mert csal�dj�nak c�mer�ben “dracul", vagyis s�rk�ny �gaskodott. E sz�nak t�rt�netesen “�rd�g" jelent�se is van.

Fiatal kor�ban t�szk�nt a t�r�k�k fogs�g�ba ker�lt, ahol ellesett egy gy�trelmes kiv�gz�si m�dot, a kar�ba h�z�st. E barb�r b�ntet�s sor�n az �ldozat test�n kihegyezett fakar�t vagy vas l�ndzs�t sz�rnak kereszt�l, majd fel�ll�tva a f�ldbe �ss�k, hogy lass� k�nok k�z�tt szenvedjen ki rajta.

1448-ban Vlad val�sz�n�leg 18 �ves volt csup�n, amikor a t�r�k�k a havasalf�ldi tr�nra �ltett�k, de � k�t h�nap m�lva egy kereszt�ny kolostor falai k�z� menek�lt. Miut�n a t�r�k�k bevett�k Konstantin�polyt, az ortodox kereszt�nys�g f�v�ros�t, Vlad 1456-ban visszat�rt �r�kl�tt tr�nj�ra, �s ett�l kezdve n�gy �vig p�ld�tlanul lelem�nyes kegyetlens�ggel uralkodott. Egy alkalommal minden ok n�lk�l feld�lt egy vele bar�ti viszonyban �ll� v�rost, ennek 10 ezer polg�r�t megk�noztatta, sokat kar�ba is h�zatott. Ekkor tett szert �j ragadv�nynev�re: Tepes, vagyis "kar�bah�z�". Legh�rhedtebb t�megm�sz�rl�s�t 1640 Szent Bertalan napj�n k�vette el, ekkor az egyik erd�lyi v�rosban 30 ezer embert h�zatott kar�ba.