Az Atlantisz nev� els�llyedt kontinens m�g ma is a vil�g egyik legnagyobb rejt�lye. Majd mindenki hallott m�r Atlantisz elt�n�s�r�l, de vajon l�tezett-e egy�ltal�n ? Az Atlanti-�ce�n vagy pedig a F�ldk�zi-tenger egyik szigete volt ? Afrik�hoz, Amerik�hoz vagy Eur�p�hoz tartozott ? Sok te�ria sz�letett err�l, �s sok helyen kerest�k nyomait.

Soha nem kezd�d�tt volna el a kutat�s, ha a g�r�g filoz�fus, Plat�n (kb. Kr. e. 427-347) nem mes�li el a t�rt�net�t k�t dial�gus�ban, a Timaioszban �s a Kritiaszban. Plat�n g�r�g filoz�fus le�r�sa Atlantisz t�nd�kl�s�r�l �s buk�s�r�l k�zel 2000 k�nyvet ihletett �s megsz�ml�lhatatlan �vnyi kutat�st �szt�nz�tt. �s b�r t�bb mint 40 helysz�n mer�lt fel e legend�s ut�pia kapcs�n, m�g arra sincs bizony�t�k, hogy egy�ltal�n l�tezett…

Plat�n szerint Atlantisz egy �ri�si sziget volt, nagyobb, mint Kis�zsia �s L�bia egy�ttv�ve. H�rakl�sz oszlopain (Gibralt�ri-szoros) t�l fek�dt, egy kisebb szigetekb�l �ll� szigetvil�g alatt. Kb. 9000 �vvel Szol�n (Kr. e. kb. 640-559) el�tt Atlantisz hatalmas kir�lys�g volt, fejlett civiliz�ci�val �s ide�lis politikai berendezked�ssel. Amikor moh� �s agressz�v birodalomm� v�lt, az istenek parancs�ra el�nt�tte a tenger…

Plat�n mes�je Kritiaszt�l sz�rmazik, aki t�z�ves kor�ban a 90 �ves nagyapj�t�l hallotta, akinek szint�n a nagyapja mes�lte. Az �kapa Szol�n elbesz�l�s�b�l ismerte a t�rt�netet, aki Egyiptomban Szaisz papjait�l hallotta. Plat�n azonban nem k�lt� volt, hanem filoz�fus, aki a t�rt�netet mor�lis mondanival�val fejezte be. Mennyiben felel meg Atlantisz Plat�n le�r�s�nak, �s milyen bizony�t�kok maradtak fenn, amelyek a l�tez�s�t al�t�masztj�k ?

Ha eltekint�nk Plat�n kieg�sz�t�seit�l, pl. Atlantisz politikai berendezked�s�r�l, amelyet perzsa mint�ra k�pzelt el, a k�vetkez� k�p t�rul el�nk, l�tezett valaha egy hatalmas, fejlett civiliz�ci�val rendelkez� sziget, amely, eltekintve n�h�ny bet�jolatlan z�tonyt�l az Atlanti-�ce�n m�ly�n, nyomtalanul elt�nt. Val�ban ez t�rt�nt ? Plat�n el�tt egyetlen t�rt�net�r� sem eml�ti Atlantiszt, m�g a g�r�g H�rodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki pedig megk�rdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a val�s�gban is l�tezett volna, a papok biztosan elmondt�k volna t�rt�net�t H�rodotosznak…

A haj�t�r�tt

Atlantisz l�tez�se nem t�ny, de nem is alaptalan mese. �s nem Plat�n agy�b�l pattant ki, ugyanis az egyiptomi K�z�pbirodalom idej�b�l r�nk maradt egy ugyanilyen mese. Egy papirusz, amely ma Szentp�terv�rott tal�lhat�, elbesz�li egy utaz� t�rt�net�t, aki a f�ra� b�ny�i fel� tartott egy haj�n, amikor a hatalmas hull�mok ripity�ra t�rt�k a haj�t, �s rajta k�v�l mindenki v�zbe f�lt. � egy gerend�ba kapaszkodva partra evick�lt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranys�rk�ny lakott, aki a barlangj�ba vitte a haj�t�r�ttet, de egy ujjal sem b�ntotta. Elmes�lte vend�g�nek, hogy a sziget a gazdags�g �s boldogs�g f�ldje, r�gen 75 el�gedett s�rk�ny n�pes�tette be, akik k�z�l csak � egyed�l maradt �letben. T�voll�t�ben egyszer egy csillag pottyant a szigetre, �s sz�nn� �getett mindent. Megj�solta m�g azt is, hogy egy egyiptomi haj� hamarosan megmenti a haj�t�r�ttet, de azt is hozz�tette, hogy "soha t�bb� nem l�thatod majd e szigetet, mert a hull�mok maguk al� temetik"…

Amikor Paul Schliemann, a Tr�j�t felfedez� archeol�gus unok�ja 1912-ben bejelentette, hogy birtok�ban van n�h�ny atlantiszi leletnek, �gy t�nt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori l�tez�se. A lel�helyet �br�zol�, �ltala rajzolt t�rk�p is nagyj�b�l megfelelt a sziget elhelyezked�s�r�l �s nagys�g�r�l alkotott elk�pzel�seknek. A s�t�t ov�lis vonalak a f�v�rost jelzik, ahogy Plat�n is le�rta… De Paul Schliemann felfedez�s�r�l, melyet egy szenz�ci�s cikk k�z�lt a New York Americanben, kider�lt, hogy hamis t�nyeken alapulnak, �s m�s szerz�k �tleteit vette �t…

A tenger el�rasztotta gazdag, boldog szigetr�l sz�l� mes�t, j�l ismert�k az egyiptomiak, �s megtal�lhat� az indiai mondavil�gban is, k�zelebbr�l a Mah�bh�rata c�m� eposzban. Ez ak�r k�l�nb�z� n�pek k�z�s alaplegend�ja is lehet. Ebb�l persze m�g nem k�vetkezik, hogy Atlantisz sosem l�tezett… A legend�k �s m�toszok alapjai gyakran bizony�tott t�nyek. Sokan, akik Atlantisz ut�n kutattak, ilyen t�nynek tekintett�k a g�r�g Th�ra sziget�t.