A F. azonban nem szor�tkozik t�rgyaknak vagy �l� l�nyeknek egymagukban val� ut�nz�s�ra. Tov�bb megy �s ut�nozza a t�rt is, melyben a t�rgyak megjelennek, az alakok mozognak. A t�rnek k�t kiterjed�s�t �ppen ugy mint az alak�t, a val�s�g szerint, ellenben az el�lr�l h�tra val� terjed�st szint�n l�tszat szerint ut�nozza. Az el�bbinek eszk�ze a rajz, az ut�bbinak pedig eszk�ze a t�vlati l�tszat. T�vlat k�tf�le van, ugymint rajzolt �s festett t�vlat. Az el�bbit vonalt�vlatnak, az ut�bbit l�gt�vlatnak nevezz�k. (L.o.). Megjegyzend�, hogy a rajzolat, melyr�l azt mondottuk, hogy a t�rgyaknak �s �l� l�nyeknek form�it val�s�g szerint ut�nozza, mag�ban v�ve szint�n csak l�tszat, elvont valami, amennyiben a form�k testi kiterjed�s�t mintegy jelzi a sikon. Mindaz�ltal a rajzolat az, mely a sikon val� ut�nz�s l�nyege, mert a val�s�g f�bb ismertet� jeleit visszaadja. Hozz� k�pest a f�ny �s az �rny�k, tov�bb� a szinek ut�nz�sa, kiv�lt ez ut�bbi ugysz�lv�n csak j�rul�k. �mb�r nincs t�rgy szin n�lk�l, s mindent a szin �ltal l�tunk, mindaz�ltal a szin nem mell�zhetetlen ismertet� jele a jelens�geknek. A r�zs�t is felismerj�k a puszta rajzolatb�l. Azonban mivel a fest�szeti ut�nz�snak c�lja nem szor�tkozhatik arra, hogy a form�kat ismertesse, hanem hogy a jelens�gek eg�sz mivolt�nak hat�s�t �ll�tsa el� s mivel e hat�snak l�nyeges t�nyez�je a megvil�g�totts�g �s a szin, az�rt a f�ny �s �rny�k, tov�bb� a szinek ut�nz�sa l�nyeges elemei a F.-nek. Kiv�lt a szinek ut�nz�sa. Innen van, hogy a sikon val� ut�nz�st a g�r�g nyelven kiv�l, minden nyelvben a szinek ut�nz�sa szerint nevezik. G�r�g�l: zvgragia, �llatrajzol�s (ir�s); latinul: pictura, a pingere festeni sz�t�l; olaszul: pittura, franci�ul: peinture, angolul: art of painting, n�met�l: Malerei. A magyarban a fest�szet sz�n kiv�l haszn�latos k�pir�s, a fest�szetnek g�r�g elnevez�s�re eml�keztet. Irott k�p, szoros �rtelemben a. m. rajzolat; k�pir�s, annyi mint rajzol�s, t. i. ut�nz�s szinek n�lk�l.

A szerint, hogy a szineket milyen fest�kanyaggal �s milyen m�don ut�nozzuk, a fest�szetben t�bb elj�r�st, fest�szeti technik�t k�l�nb�ztet�nk meg. Ez a megk�l�nb�ztet�s azonban nem szor�tkozik egyed�l a technik�ra. Sokkal sz�lesebb k�r� jelent�s�ggel bir. A fest�kanyaghoz alkalmazkodik a m�v�sz felfog�sa; a fest�kanyag szabja meg az �br�zol�s esztetik�j�t. Ah�nyf�le a fest�szeti technika, annyif�le a fest�szeti eszt�tika is. A fest�szeti technik�kat �ltal�ban k�t f�csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba tartoznak a korl�tozottabb, a m�sodikba a szabadabb technik�k; vagyis egyfel�l azok, melyek a szinek ut�nz�s�ra haszn�lt anyagn�l fogva a val�s�got kev�sbb� h�en adj�k vissza, m�sfel�l azok, melyek a term�szethez h�ebb �br�zol�st �ll�thatnak el�. Az el�bbi csoportbeliek ink�bb dekorativ, disz�tm�nyes technik�k, mert m�veiken a disz�t� hat�s az uralkod� elem; az ut�bbi csoportbeliek a term�szeth� technik�k, mert l�nyeg�k nem a disz�t�s, hanem ink�bb a form�kkal val� kifejez�s. Az el�bbiben a megmunk�lni neh�z fest�k-anyagn�l fogva a szin uralkodik, az ut�bbiban az alkalmazkod� fest�kanyagn�l fogva a szin vesz�t uralm�val, vagy legal�bb is k�nytelen az uralmat a form�kkal megosztani.