|
Antik
2005.07.09. 13:55
(eszt.), egyike a legelkelbb stilusoknak, amelyekben az emberi mvszet egyltalban megnyilatkozott; szorosabb rtelemben a hellnrmai stilus ellenttben a mai-val
Antik
(eszt.), egyike a legelkelbb stilusoknak, amelyekben az emberi mvszet egyltalban megnyilatkozott; szorosabb rtelemben a hellnrmai stilus ellenttben a mai-val, melyet modernnek neveznk. Az A. mvszet korszakt Homrostl a rmai birodalom kettszakadtig szmthatjuk, teht tbb mint ezer vre tehet. Az A.. stilussal bizonyos tekintetben azonos a klasszikus stilus, csakhogy ez nem szoritkozik sem nemzetre, sem idre, hanem mindentt a tkletest jelzi. Mig az A. tgabb rtelemben a grg-rmai kor mindenfaju mvt leli t, szkebb rtelemben csak az kori kpzmvszet stilust jelzi s annyiban rokonrtelm a plasztikussal. Az A.-stilus ltalban vve a fensgest, nyugalmast, szp s arnyos mrtkt, hsiest, mly letblcsesgt, nagy ptosszal birt, a mennyei ftumnak magt alvett, de a mellett a naiv letlvezetet s a frfias szabadsgrzetet is jelenti. Az antik formkat s szellemet irodalmunk fleg a Berzsenyitl Vrsmartyig terjed korszakban lelte fel. Ujabb idben Arany Jnos Aristophanes-fordtsa, ugy mint egyb sikerlt mfordtsok is mind fnyesebben bizonytjk irodalmunknak belemlyedst az A. szellembe. Csiky Gergely s Rkosi Jen antikizl vigjtkai (amannak Jslata s emennek Ezpusa) remek ujjteremtsei a rgi formknak s szjrsnak. A nmeteknl az antikizl irnyban fleg Ghoethe teremtett halhatatlan remekmveket. A. versformk, l. Verstan.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
