l�rai absztrakci�

A 40-es �vek m�sodik fel�ben Franciaorsz�gban kialakult m�v�szeti ir�nyzat. T�gabb �rtelemben a geometrikus nonfigurativit�s �s az » absztrakt expresszionizmus ellenpontjak�nt �rt�kelhet� tendenci�k gy�jt�fogalma, sz�kebb jelent�s�ben az �cole de Paris �n. "fiatal francia tradicionalist�inak" (Bazaine, Manessier, Est�ve, Lapicque) fell�p�se nyom�n kialakult alkot�m�d �s stil�ris hang�t�s. R�szben Delacroix �s az impresszionist�k eredm�nyeib�l kiindulva a term�szet �s az ember egyl�nyeg�s�g�t, k�lcs�n�s egym�srautalts�g�t k�v�nja �rz�keltetni a klasszikus eur�pai kompoz�ci�t megtartva, de feloldva a mot�vumok, elemek z�rts�g�t a sz�nek dekorat�v ritmus�t, egyens�ly�t t�ve k�palak�t� elvv�. "A t�rgynak, mint objektumnak el kell t�nni, hogy mint forma szil�rduljon meg" – vallotta Bazaine. A ~ fontos szerepet j�tszott a 40–50-es �vek francia fest�szet�ben (a fentieken k�v�l tbk. Bissi�re, Tal-Coat, Singier, Vieira da Silva munk�ss�g�ban), de megjelent a n�met (Nay, Winter, G�tz) �s az olasz (Vedova, Afro) m�v�szetben is. P�ld�juk �s elm�leti tev�kenys�g�k nagyban befoly�solta az 50-es �vek v�g�n, a 60-as �vek elej�n a Zugl�i K�r (Moln�r S�ndor, Moln�r L�szl�, Bak Imre, N�dler Istv�n, Hortob�gyi Endre, Deim P�l) form�l� m�v�szet�t, �n mot�vumrejt� absztarkci�j�t.