Mandal�k

Feln�ttek �s gyerekek is egyre gyakrabban fesz�ltek, idegesek, fejf�j�sra panaszkodnak, ok n�lk�l agressz�vek. Felgyorsult �let�nkben a feln�ttek szakmai, anyagi probl�m�kkal, partnerkapcsolati gondokkal k�szk�dnek, a gyermekek r�sz�re egyre magasabb k�vetelm�nyeket t�masztanak az iskol�kban, �s b�ven sorolhatn�nk a m�r-m�r unalmasnak t�n� panasz�radatot. A sz�mtalan inger �r benn�nket, �s t�lfesz�lt idegrendszer�nk hat�s�ra m�r a saj�t v�gyainkt�l �s sz�ks�gleteinkt�l is elidegened�nk, mintegy lev�lunk bels� "�n�nkr�l".  Van azonban m�d arra, hogy visszatal�lhassunk a sz�tsz�rts�gb�l az eg�szhez, hogy �jra meglelj�k lelk�nk harm�ni�j�t. Laz�t�- �s l�gz�gyakorlatokt�l kezdve a pszichol�giai ter�pi�kig sokf�le m�dszert ismer�nk. Folyamodhatunk a mandal�khoz is, amelyek seg�ts�g�vel alkot� m�don foglalkozhatunk �nmagunkkal, �s ilyen m�don is tehet�nk l�p�seket a lelki eg�szs�g fel�. A mandalamedit�ci� a pszichoter�pia eszk�zt�r�ba is beker�lt mint m�dszeres laz�t�gyakorlat. Carl Gustav Jung, a jeles sv�jci pszichol�gus behat�an foglalkozott a k�r alak� k�peknek a l�lekre gyakorolt hat�s�val. Meg�llap�totta, hogy a mandal�k kisz�nez�se nyugalmat, ellazul�st hoz mind az eg�szs�gesek, mind pedig a betegek sz�m�ra. "Mandal�t" l�pten-nyomon, nap mint nap l�tunk, csak �ppen sokan nem tudj�k, hogy amit l�tnak, az a tudatunkat form�l� leg�sibb jelk�pek egyike. S�t�ljunk egyet a szabad term�szetben, �s j�l nyissuk ki a szem�nket: * Hal sz�kken ki a t�b�l, majd visszacsobban. Egyre sz�lesed� gy�r�ket vet ut�na a v�z. * Margar�ta ny�lik a mez�n. A vir�g s�rga k�zep�t feh�r sziromkoszor� veszi k�r�l. * Kerek mad�rf�szek simul az �gvill�ba. A p�kh�l�ban harmatcs�ppek csillognak. * A Nap, a Hold �s a csillagok minden ir�nyban f�nyt sug�roznak, mik�zben sz�ntelen�l j�rj�k k�rp�ly�lukat. A mandala sz� magyarul k�r, �v, k�rszelet, korong jelent�ssel b�r, �s az �si indiai szent nyelvb�l, a szankszritb�l sz�rmazik.  A mandala kezdete �s v�ge a k�z�ppont (szankszritul bindu). A benne fellelhet� minden forma �s alakzat  e k�z�ppont k�r� rendez�dik sugarasan vagy koncentrikusan. A k�z�ppontot k�r (szanszkrit�l mandala) veszi k�r�l. A mandal�ban minden geometrikus alakzat, n�gysz�g, k�r �s vonal �sszek�ttet�sben �ll egym�ssal. A mandala k�r form�ja id�telen id�k �ta k�s�ri az emberis�get, �s e form�t mindig szentnek tekintett�k. Ezt igazolj�k a korai lakhelyek, s�trak, vagy k�r alaprajz� h�zak, de �pp�gy a szent, kultikus helyek is.  Ennek bizony�t�ka p�ld�ul a d�l-franciaorsz�gi Roussillon-ban tal�lhat� Lascaux-barlang, ahol egyebek mellett spir�lis barlangrajzokat t�rtak fel, de koncentrikus k�r elrendez�s� Stonehenge is, a kelta druid�k k�s� �jk�korban emelt szent �p�tm�nye is, s�t a g�tikus templomok ablakr�zs�i is a mandal�kra mel�keztetnek. �zsia eg�sz ter�let�n, de k�l�n�sen K�n�ban m�r eg�szen kor�n tal�lkozhatunk mandalaszer� szerkezetekkel. A pagod�k, templomok, temetkez�helyek alaprajzai p�ld�ul mindig k�r alak�ak. �m a mandalaszertart�s egyetlen vil�gvall�sban sem olyan jellegzetes, mint az El�-Indi�b�l ered� buddhizmusban, annak is kiv�ltk�pp a tantrikus, avagy tibeti buddhizmus n�vvel megjel�lt �g�ban. A buddhista m�v�szet ennek megfelel�en nem csup�n k�pileg dolgozta ki a mandalamot�vumokat, a szent helyeken emelt �p�tm�nyeikn�l is ez a formavil�g a meghat�roz�, mint p�ld�ul a h�res zar�ndokhely, a j�vai Borobudur eset�ben. �szak-Amerika �slak�i, az indi�nok azonban gy�gy�t�sra is haszn�lj�k ezt az �si jelk�pet. A naval�k p�ld�ul homokmandal�k seg�ts�g�vel gy�gy�tanak sebeket �s egy�b betegs�geket �gy, hogy a gy�gy�t�-var�zsl� sz�nes homokot sz�r a beteg test�re vagy egy megszentelt f�lddarabra. Szint�n mandalaform�j�ak az indi�nok �gynevezett gy�gy�t� k�rei. Ezeket a medit�ci�ra, elm�lked�sre, im�ra val� helyeket mindig ott alak�tj�k ki, ahol k�l�n�sen er�sen �rz�dik a f�ld energi�ja. Az indi�nok e mandalaszer� k�r�k seg�ts�g�vel veszik f�l a szellemi kapcsolatot a term�szettel. A k�l�nb�z� n�v�nyekb�l �s k�vekb�l kirakott gy�gy�t� k�r a v�ltoz�st, a sz�let�st, az �letet �s a hal�lt jelk�pezi. A k�r sz�nei bizonyos meghat�roztt lelki�llapotokra utalnak, melyeket a h�v� medit�ci�ja �ltal el�zni vagy �ppen el�rni k�v�n. Az indi�nok eg�sz gondolkod�sa a k�rmot�vumra �p�l. A b�lcs H�haka Szapa mondja: "Amit csak a vil�ger� v�ghezvisz, az mind k�rben j�tsz�dik le. Az �g kerek, �s �gy hallottam, a F�ld g�mb�ly�, mint egy labda, s ugyan�gy a csillagok is. A sz�l, ha nagyon er�s, �rv�nyt k�pez, vagyis k�rben forog. A madarak kerek f�szket �p�tenek, mert ugyanaz a hit�k, mint nek�nk. A Nap �s ugyan�gy a Hold �tja is k�r alak� m�g f�lkel �s lenyugszik, r�ad�sul mindkett� kerek. Az �vszakok is k�rforg�sszer�en ism�tl�dnek. Az emberi �let is k�rt �r le gyermekkort�l gyermekkorig, �s �gy van mindennel, amit csak mozgat az er�." Modern �letvitel�nkkel mi m�r j�csk�n elt�volodtunk a term�szett�l, m�gis elfog benn�nket olykor a v�gy, hogy megint r�tal�lhassunk minden �l�ben a term�szet im�gyen le�rt alapszerkezet�re, mert e strukt�r�kban rejlik az az er�, mely minden �l�t �ltet, mely minket is elt�lt, k�pes kiegyens�lyozott� �s pozit�v gondolkod�s�v� tenni benn�nket.