A kelta numerol�gia

A kelt�k egyik legfontosabb szimb�luma volt a k�r, azaz a nulla. Ez a kozmikus toj�s, a meg nem nyilv�nult isten �s a kozmikus egys�g jelk�pe. A modern m�gi�ban a Pl�t� uralma al� tartozik.

A h�rmas az egyik legfontosabb szakr�lis sz�m. Az egyes, vagyis az �g �s a kettes, mint a f�ld egyes�l�se, az ember megteremt�se. A kelt�k egyik legfontosabb sz�ma. Mitol�gi�juk b�velkedik a m�gikus h�rmass�gokban. Luchtaire, Creidne �s Goibniu a h�rom �r mesters�gisten, akik h�rom mozdulattal k�sz�tettek el egy-egy var�zst�rgyat -p�ld�ul Lugh csod�s d�rd�j�t- �k maguk is egy h�rmass�got k�peztek.
A kelta hagyom�ny szerint amit h�romszor elv�geztek az m�gikusan olyan er�sen l�trejtt, hogy csak egy n�l�n�l nagyobb h�rmass�g kerekedhetett f�l�, ha ez nem t�rt�nt meg, akkor a dolog a vil�g v�gezet�ig ki fog tartani.
Daghda isten h�rom l�nya (mindh�rman Brighid n�ven), a hadistenn�k, Morrighan, Macha �s Badb, vagy Eire, Fodhla �s Banbha mind az istenn� h�rom alakj�ra, �s a hold h�rom f�zis�ra utalnak. A triskele h�rom karja szint�n ennek a sz�mnak az erej�t hangs�lyozza. A h�rmas a Jupiter szf�ra uralma al� tartozik.

A n�gyes a teremtett vil�g, az alapelemek, az �gt�jak �s az �vszakok sz�ma. A numerol�gi�ban az Ur�nuszhoz tartozik. �rorsz�g n�gy tartom�nya, Ulster, Lenster, Connaught �s Munster megfelel a napker�k n�gy szelet�nek, az atlantiszi v�ros alaprajz�nak. Ahogyan a n�p csak a f�kir�ly �sszefog� erej�vel �lhetett b�s�gben �s term�kenyen, �gy a n�gyes is csak az �t�ssel, a k�z�pponttal lehet harm�nikus.
A n�gyes nem el�g kiegyens�lyozott sz�m, �nmag�ban nem el�g szil�rd, k�z�ppont n�lk�l nincs megtart� ereje. Kell egy �t�dik, kieg�sz�t�, ami maga k�r� rendezi �s �sszefogja a t�bbit. Ez az �t�dik elem, a T�r, az indiai trad�ci� �k�sh�ja. Az indiai mellett a k�nai �s a kelta trad�ci� is �t elemet k�l�nb�ztet meg, amik a vil�g alapj�t k�pezik. Minden ebb�l az �t er�b�l �p�l fel. A druid�k szerint ezek a v�z (tenger), a f�ld (f�m), a t�z, a leveg� (sz�l, �g) �s a term�szet (fa). Az �t�s sz�m a mikrokozmosz �s az ember jelk�pe is.

A hatos sz�mnak nincs k�z�ppontja. A nyugati trad�ci�ban a V�nusz uralja. A kelt�kn�l nem voltak szerelemistenek, nem tartott�k sz�ks�gesnek, hogy egy ilyen term�szetes dologhoz seg�ts�get k�rjenek.
A k�z�pkori m�gi�ban a v�gzet sz�m�nak tartott�k, a teremt� �s a teremtett k�z�tti k�l�nb�z�s�g �s ellent�t megnyilv�nul�s�nak. Az �t�s az elv, a hetes a megval�sul�s. E kett� k�z�tt foglal helyet a hatos, maga a teremt�s, mert Isten hat nap alatt teremtette a vil�got.
A zsid� n�p �ltal haszn�lt szimb�lum, a hexagram k�t egym�sba tolt h�romsz�gb�l �ll. Ez az �g �s a f�ld harm�ni�ja, a makrokozmosz jelk�pe. Az id�k folyam�n a hatos a Fenevad, az Antikrisztus �s a k�s�rt�s sz�m�v� is v�lt.

A nyolcas a vil�gmindens�g rendj�t, �s a kozmikus egyens�lyt szimboliz�lja. A hindu Visnunak ennyi karja volt �s Siv�nak ennyi alakja l�tezett. A buddhizmusban nyolc k�ll�je van a Tan kerek�nek.
A hinayana buddhizmus h�vei a n�gy nemes igazs�g mellett a nemes nyolcr�t� �sv�ny k�vet�s�vel �rik el a megvil�gosod�st. Az �kereszt�ny tan�t�sok szerint Krisztus a nyolcadik napon t�madt fel, �gy ez a sz�m az �jj�sz�let�s jelk�p�v� is v�lt. Ez a sz�m a Szaturnuszhoz tartozik. Az �si m�gikus trad�ci� �jj�sz�letett v�ltozata, a modern term�szetvall�s, azaz a Wicca nyolc szakr�lis �nnepet k�l�nb�ztet meg. Az �vet nyolc r�szre osztja, a k�t napfordul�, a k�t nap�jegyenl�s�g �s ezek felez�pontjai �ltal.

A kilences a h�romszorosan szent h�rmas sz�mb�l vezethet� le. A druid�knak kilenc beavat�si fokozata volt, �s a h�rmashoz hasonl�an ezt is szent sz�mnak tartott�k.
N�h�ny mitol�gi�ban, t�bbek k�z�tt a germ�n n�pekn�l nem h�t, hanem kilenc �gi vagy alvil�gi szf�r�t k�l�nb�ztettek meg. Ennyi angyali szf�ra van, �s kilenc h�napig tart a terhess�g az embern�l. Ez a sz�m a Mars hat�sa alatt �ll.