Manaps�g egyre t�bben fordulnak a k�l�nf�le pog�ny ir�nyzatok fel�, felismerve a term�szet fontoss�g�t �s az õsi m�gikus tud�s, hit �s gyakorlat feleleven�t�s�ben rejlõ lehetõs�geket. 
A Wicca egyes ir�nyzatai �s a druidizmus egyar�nt alkalmas a mai eur�pai ember sz�m�ra, hogy megtal�lja elveszett gy�kereit, felfedezze belsõ k�pess�geit vagy m�gikus ismereteit gyarap�tsa. 
A druidizmus a XVIII. sz�zadban �ledt �jj�, k�l�nf�le titkos rendek k�zremûk�d�s�vel. 
Sok eleme elt�r a r�gi kelt�k gyakorlat�t�l, hemzseg a pontatlans�gokt�l, hamis�tv�nyokt�l, de k�ts�gk�v�l nagyon fontos szerepet j�tszott abban, hogy az emberek �rdeklõd�s�t a val�di, t�rt�nelmi druidizmus fel� ford�tsa. 
A romantikus druidizmusban fontos szerepet j�tszott a Bardass, egy k�t k�tetb?l �ll� m?, mely a XVI. sz�zadi londoni mesterember, Edward Williams nev�hez fûzõdik. 
Walesies hangz�s� �r�i �lneve Iolo Morganwyg volt, �s eszmefuttat�saihoz is a walesi kelt�k felt�telezett hit�t vette alapul. A k�nyv jogi �s filoz�fiai �r�sok mellett foglalkozik az univerzum fel�p�t�s�t is. 
A le�r�s szerint az univerzum h�rom koncentrikus k�r�bõl a k�z�psõ Abred, minden �let forr�sa. Gwynfyd, m�s n�ven a Birodalom a fizikai vil�g, a k�vek, n�v�nyek, �llatok �s emberek lakhelye. A harmadik, legk�lsõ k�r, Ceugant az Istenek birodalma, csak megvil�gosod�ssal, vagy k�l�nf�le m�gikus technik�kkal �rhet? el a Birodalom lak�i sz�m�ra. A Bardass h�rmass�ga helyt�ll�, a kelt�k elk�pzel�seit t�kr�zi, �m a t�bbi adat k�rd�ses. 
M�sik romantikus felt�telez�s az Alkot�s Szava, mely minden m�gikus id�zõsz�veg alapj�t k�pezi. Az elk�pzel�s a vil�got alv� s�rk�nyk�nt �rja le, aki az elmondott Alkot�s Szav�nak hat�s�ra meg�lmodja a m�gus �ltal k�rt dolgokat. Ezt alkalmazza az Excalibur c�m? filmben Merlin, t�bbek k�z�tt akkor, mikor teljes�ti Uther Pendragon k�v�ns�g�t. 
Ez az �ll�t�lag elveszett Pheryllt k�nyvben tal�lhat� le�r�s az univerzumot �lmod� l�nyr?l, megfelel a hindu elk�pzel�snek is, ami egy k�z�s eredetre vezethetõ vissza. 
Szint�n rokon elk�pzel�s, az �t�dik elem, a hindu feloszt�s szerint akasha, a kelta szerint a term�szet (vagy Fa). Ez a s�rk�ny, ami mindent �tszõ, �s minden megtal�lhat� benne ami volt, van �s lesz. 
Megfelelõ m�gikus gyakorlattal hozz�f�rhetõv� v�lik �s a var�zsl� sz�m�ra inform�ci�kkal, �s parancsainak, gondolatainak, �rzelmeinek tov�bb�t�s�ra k�zvet�tõ k�zegk�nt is szolg�l.  
   A XVII. sz�zadi druid�k �gy hitt�k, a kelta �v tizenh�rom holdh�napb�l �ll, �s minden h�nap Amairgin Dal�nak egy -egy sor�hoz, az Ogham �b�c� jeleihez �s azok f�ihoz kapcsol�dik. 
Ez az elk�pzel�s val�sz�nûleg nem teljesen helyt�ll�. A druid�k alkalmazt�k ugyan a hold�ven �s a nap�ven alapul� idõsz�m�t�st is de az Ogham tizenh�romn�l t�bb jelbõl �ll. Ez az utal�s Robert Graves Feh�r istennõ c�mû mûv�ben val�ban el?fordul, de kor�bbi adatok nem bizony�tott�k. Ebben a mûben a szerzõ nem Samhain napj�val, hanem Yule-lal, t�lk�z�ppel kezdi az �vet, ami szint�n nem felel meg a val�s�gnak. 
Samhainhoz (Halloween- All Hallows Eve- Mindenszentek Elõest�je) szint�n tartozik egy modern elk�pzel�s, mely szerint a druid�k egyik szent n�v�nye volt a t�k. Az igazs�g az, hogy �rorsz�gban, a halottak tisztelet�re, eredetileg nem t�kl�mp�st, hanem krumplib�l �s r�p�b�l faragott l�mp�st haszn�ltak az �r katolikusok, m�r a 9. sz�zadban. A jobban alak�that� t�kbõl az Amerikaiak k�sz�tett�k el elõsz�r a Halloween elmaradhatatlan kell�k�t. 
Egy m�sik �rdekes felt�telez�s a Teremt�shez kapcsol�dik. Az OIU �ll�t�lag Isten szent Neve, amit akkor ejtett ki, mikor megteremtette az univerzumot. �ntudatra �bredve egyed�l �rezte mag�t, f�lt �s �gy m egalkotta a vil�gokat. Ez a gondolatsor sem �ll biztosan a l�b�n. 
A druid�k egy�bk�nt ilyen form�ban nem �rtak, az ogham pedig rov�s�r�s. 
Nagy k�rd�s a t�bbistenhit �s a monoteizmus problematik�ja. Egyes romantikus �ll�t�sok szerint a druid�k egy Teremtõ f�rfi istenben hittek, m�sok szerint elfogadt�k egy isten �s egy istennõ egyenrang�s�g�t. 
A romantikus druid�k k�z�l sokukat term�szetesen a kereszt�ny felfog�s befoly�solhatta, mikor azt k�pzelt�k, a druid�k c�lib�tusban �ltek �s egy istent tiszteltek. Ezzel szemben a kelta var�zsl�k h�zasodhattak �s a legend�k szerint hatalmas istenpantheonnal rendelkeztek.  
   A druid�k hatalmas tud�ssal b�rtak, feltehetõleg tiszt�ban kellett lenni�k azzal is, hogy a k�l�nb�zõ istenek egyazon Erõnek a megnyilv�nul�sai. Felt�telezn�nk kell, hogy a hermetikus tanokat, Atlantisz �r�ks�g�t �brentartva, m�g az idõk folyam�n lemorzsol�dott ismeretek, igazs�gok mellett is tov�bbvittek valamit abb�l, amivel egykor megb�zt�k õseiket. 
A modern druidizmus tudom�nyosabban, t�rt�nelmileg hitelesebben, m�sr�szt nyitottabb ezoterikus szeml�lettel �s druida szellemi vezetõk seg�ts�g�vel k�zel�ti meg a t�m�t. 
Egy a kelta mitol�gia �s hit �jj��led�s�nek idej�n, 1717-ben Angli�ban alap�tott rend, az OBOD (Order of Bards, Oviates and Druids), m�g ma is �l, de ma m�r a XX. sz�zad szellem�ben v�gzi munk�j�t. 
Levelezõs tanfolyamaik mindenki sz�m�ra nyitottak, aki t�mogatja szellemis�g�ket, egyet�rt a term�szet �s a F�ld v�delm�vel.