“Ad-fessa d� airsc�lae na macraide i nEmain.”
/T�in B� Cuailnge/

A kelta nyelvek besorol�sa k�zvetett m�don egy XVIII. sz�zad v�g�n �lt angol sz�rmaz�s� k�ztisztviselõ - az �g�r�g �s latin nyelvvel is foglalkoz� - Sir Daniel Jones nev�hez fûzõdik. Az amatõr nyelv�sz Indi�ban elsaj�t�totta a szanszkrit nyelvet. 
Ezt �sszevetve a latinnal �s az �g�r�ggel, �rdekes meg�llap�t�sra jutott. 
A h�rom nyelv sz�kincse, t�vei, ragoz�sa, v�gzõd�se �s nyelvtani rendszere meglepõ hasonl�s�gokat mutatott,
amibõl Jones azt a meg�llap�t�st vonta le, hogy a h�rom nyelv k�z�s õsre vezethetõ vissza. 
Ez a korszakalkot� felfedez�s szolg�lt alapj�ul annak a kutat�snak, ami az eur�pai nyelvek alaposabb vizsg�lat�hoz vezetett. Kider�tett�k, hogy az Eur�p�t�l Indi�ig haszn�lt nyelvek, a germ�n, kelta, szl�v, az indiai, a pakiszt�ni �s az ir�ni is felt�telezhetõen ugyanarra a k�z�s õsnyelvre vezethetõk vissza. 
A nyelvcsal�dot indoeur�painak (n�met nyelvter�leten indogerm�nnak) nevezt�k el (A t�rs�g n�pei k�z�tt akadtak azonban olyanok is, melyek nyelve nem tartozott bele ebbe a csal�dba. 
Ezek a baszk, a finn, a lapp, az �szt �s a magyar.).
A nyelv�szek szerint az õsnyelvet kb. 6000 �vvel ezel?tt besz�lt�k. 
Sz�lettek k�s�rletek a nyelv rekonstru�l�s�ra is, a legr�gebbi �rott forr�sok �sszevet�s�vel. 
(Ennek eszk�zei voltak a szab�lyos hangmegfeleltet�s (p - f), a hangv�ltoz�si szab�lyok �s a hangrendszer). 
Meg�llap�tott�k, hogy az õsnyelvben h�rom nem - h�mnem, nõnem �s semlegesnem - l�tezett. 
A fõneveknek nyolc esete volt, mely a k�sõbbi nyelvekben, p�ld�ul az ��r nyelvben �tre cs�kkent. (Ezek az alany, a megsz�l�t�, a t�rgy, a birtokos �s a r�szeseset.)
Azok a tal�lgat�sok, melyek az õsi n�p �lõhely�re vonatkoztak, nem vezettek eredm�nyre.
A rokon szavak �sszevet�s�vel hasonl�s�gokat tal�ltak a m�rs�kelt �g�vi �llatok �s n�v�nyek nev�re, t�bbek k�z�tt a medv�re, a farkasra, a r�k�ra �s bizonyos n�v�nyekre. Miut�n a tenger szav�ra nem tal�ltak k�z�s eredetet, azt felt�telezt�k, nem tengerparti n�p nyelve volt az õsnyelv. (Azonban m�s magyar�zat is elk�pzelhetõ. 
Az atlantiszi eredetû n�pek, akik elmenek�ltek, elv�ndoroltak a kontinensrõl, szentk�nt tisztelt�k a tengert. 
A tabu�llatokhoz - a magyar nyelvben a farkas, a sert�s �s a nem magyar eredet? medve - hasonl�an lehets�ges, hogy nem nevezt�k nev�n a tengert.)
A hasonl�s�gok meg�llap�t�sa ut�n k�l�nb�zõ �gakat k�l�n�tettek el. 
A kelta nyelveket a latinnal hozt�k rokons�gba, t�bbek k�z�tt a szenvedõ igealak -r v�gzõd�se alapj�n. 

A kelta �gat k�tf�le feloszt�s szerint rendszerezt�k. F�ldrajzilag elk�l�n�tettek sz�razf�ldi (kontinent�lis) kelt�kat �s szigeti kelt�kat. 

A sz�razf�ldi kelt�k nyelve volt a gall, ami az V. sz�zadban kihalt �s a Nyugat-R�mai Birodalom buk�s�nak idej�n is m�r szinte teljesen eltûnt a r�mai befoly�s k�vetkezt�ben (a francia nyelvben felelhetõk m�g egyes szavak, fõk�nt mezõgazdas�gi kifejez�sekben.), 
az Alpok k�rny�ki leponti (ezt egyesek gall nyelvnek tartj�k, m�sok k�l�n�ll�k�nt �rtelmezik), �s a keltiber (enn�l a nyelvn�l mutatkozik a legnagyobb elt�r�s a kelta nyelvek k�z�tt), amit Spanyolorsz�g �szaki r�sz�n besz�ltek. Mindh�rom kontinent�lis kelta nyelv kihalt.

A szigeti nyelveknek k�t nagy csoportj�t k�l�n�tett�k el, a britet �s a goidelt. 
A brit (kymri) nyelvek k�z� sorolj�k a walesit, a cornwallit �s a bretont, a goidelhez a sk�t gaelt (ami a hegyi sk�tok nyelve, az erse), a manxt �s az �rt. (A sk�tok gaeleknek h�vj�k az �reket is.) 

Egy m�sfajta feloszt�s az õsnyelv "kw" hangj�ra alapul. Ez a labiovel�ris hang k�l�nb�zõk�ppen fejl?d�tt a britben �s a goidelben. A Q-kelta nyelvekben a vel�ris elem (k), a P-kelta nyelvekben a labi�lis elem (w vagy p) maradt meg erõsebben (ez j�l megfigyelhetõ az �r macc �s a walesi map (fi�), a c�a �s a pwy (ki?), a cenn �s a pen (fej), a cethair �s a pedwar (n�gy) szavak k�z�tt). 

A P-kelt�k k�z� sorolhat� a gall, a leponti �s a brit, a Q-kelt�k k�z� a keltiber �s a goidel nyelvek. 

A manx nyelv utols� ismerõje 1975-ben halt meg Man sziget�n, a cornwalli nyelv pedig csak a XVIII. sz�zad v�g�ig �lt. A welsh nyelvet azonban m�g ma is besz�li kb. 1 milli� ember Wales ter�let�n, ahol az egyik hivatalos nyelvnek sz�m�t. Sk�t gael anyanyelv?nek kb. 60 ezren, �r anyanyelv?nek m�g enn�l is kevesebben, kb. 30 ezren sz�m�tanak jelenleg. 
A Brit csoportba tartoz� breton-t az angolsz�sz megsz�ll�s idej�n, az V.-VI. sz�zadban D�lnyugat-Britanni�b�l Bretagne ter�let�re, azaz a kontinensre �ttelep�l? brit kelt�k vitt�k �t, �s ma is besz�lik kb. 800 ezren.
�rorsz�gban miut�n 1922.-ben megalakult az �r Szabad�llam, k�telez?v� v�lt az �r nyelv oktat�sa, b�r a t�bbs�g ma is a m�sik hivatalos nyelvet, az angolt besz�li. Az angol nyelv az �rekn�l a nagy �h�ns�g idej�n, 1846 �s 1849 k�z�tt terjedt el ilyen nagym�rt�kben, amikor a t�l�l�s felt�tele ennek a nyelvnek az ismerete �s haszn�lata volt. 
�r�sban az inzul�ris, vagy szigeti bet?t�pust haszn�lt�k, ami a latin �b�c�n alapult

Az inzul�ris betût�pus: 

A kora k�z�pkorban volt elterjedve Britanni�ban �s �rorsz�gban, azonban a k�sõ k�z�pkort�l, miut�n a normannok �tvitt�k a kontinent�lis bet?ket Britanni�ba, m�r csak az �rek haszn�lt�k, eg�szen az 1950-es �vek elej�ig. 
Ma m�r el�g kev�s es�ly�k van a m�g �lõ kelta nyelveknek a t�l�l�sre, �m a m�toszok �s a legend�k val�sz�n?leg m�g �letben tartj�k azokat a r�gi hagyom�nyokkal egy�tt