Az elm�lt korok emberei egy�tt �ltek a term�szettel, minden �z�kkel k�vett�k annak ritmus�t, �rz�kelt�k az �r�k k�rforg�st. Az �vszakok v�ltakoz�sa szerint n�gy r�szre osztott�k az �vet a k�t nap�jegyenlõs�g �s a k�t napfordul� szerint. Õseink hite szerint az �vszakv�laszt� hat�rnapok �s a n�gy kozmikus fordul�nap m�gikus erõkkel b�rtak, ez�rt e napokon elsõsorban a bõs�ges term�s �rdek�ben �ldozati szertart�sokat mutattak be az isteneknek, ritu�lis t�ncokkal �nnepeltek, v�ltozatos m�dokon teremtettek kapcsolatot a m�gikus erõkkel, isteneikkel.

A nyolc legfõbb napt�ri �nnep minden kult�r�ban megtal�lhat�, korokt�l, f�ldrajzi t�vols�gokt�l f�ggetlen�l. �rdekes �s izgalmas kaland �sszehasonl�tani õket.

A kelta �nnepek

(Vegy�k figyelembe, hogy a kelt�k mindig napnyugt�t�l napnyugt�ig sz�m�tottak egy napot. Ez�rt �nnepeik is a megadott nap elõest�j�n kezdõdtek.)

• Samhain - a kelta �j�v, az õs�k, az alvil�gi szellemek �nnepe (november elseje)
• Yule - a Napisten �jj�sz�let�se (t�li napfordul�)
• Imbolc - a n�vekvõ f�ny, megtisztul�s �nnepe (febru�r elseje)
• Ostara - az �bredõ term�szet, a tavasz �nnepe (tavaszi nap�jegyenlõs�g)
• Beltane - vir�gbaborul�s, lombok, szerelem, isteni n�sz �nnepe (m�jus elseje)
• Litha, Midsummer - a Napisten �s F�ldanya n�sz�nnepe (ny�ri napfordul�)
• Lugnasadh, Lammas - gabona, arat�s, �j keny�r (augusztus elseje)
• Mabon - betakar�t�s, sz�ret, a nagy ny�ri munk�k befejez�se f�l�tti el�gedetts�g, harm�nia, egyens�ly (õszi nap�jegyenlõs�g )