Az õsi magyar gy�gy�szat hatalmas ter�letet �lel fel, ez�rt nem is v�llalkozom t�bbre, mint szemelv�nyekre ebben a t�m�ban, kiemelve egy-k�t speci�lis elemet, �rdekess�get. A magyarok õskor�ban gy�gy�tottak a t�ltosok, a halottl�t�k is, azonban a specializ�lt falusi gy�gy�t�k: f�vesek, javasasszonyok voltak a legkeresettebbek.

Mivel a magyar m�gia elsõsorban Nap-k�zpont�, ez�rt a gy�gy�t�sokat �ltal�ban hajnalban kellett v�gezni, akkor, amikor felkel a Nap, mely megt�ri a gonosz erõk uralm�t. Hajnalban pl. rendszeresen f�r�dtek a betegs�gek t�voltart�s�ra.
"Hajnalban a Nap elsõ sugar�nak kipattan�sa elõtt, vagy �ppen ekkor h�zz�k v�gig a z�ld b�z�n a harmatszedõ abroszt, mer�tik a l�nyok a patakb�l az aranyosvizet, f�r�sztik a gazd�k lovaikat, moss�k a f�j�s szemet..."
De �pp�gy az alkony is lehet a gy�gy�t�s idõpontja. A hajnalt a tisztas�g, a kezd�s eszm�j�vel lehet �sszekapcsolni, az est�t pedig az elm�l�ssal, elfogy�ssal. A napkelte seg�tõleg hat, a hold felj�vetele az �gre pedig a betegs�g elk�ld�s�vel p�rosul. Ugyan�gy az �gt�jaknak is szerepe van a gy�gy�t�sban: sok javasasszony ragaszkodott hozz�, hogy este kiz�r�lag arccal nyugat fel�, reggel pedig arccal kelet fel� gy�gy�tsa a beteget.
Alkonyatkor nem csak a felj�võ hold gy�gy�t, mely "elfogyasztja" a betegs�get, a Nap is "elviszi" mag�val, amikor lenyugszik. Ennek ellen�re mindig a hajnali gy�gy��st v�lt�k erõsebbnek, mivel azt is tartott�k, hogy a vil�g akkor m�g nem nyerte el v�gsõ rendj�t, a Nap �ppen csak felbukkanni l�tszik a horizonton, m�g mindfen k�pl�keny, alak�that�, m�gi�val form�lhat�. A beteg embert ilyenkor megtiszt�tva, ereje telj�ben lehet �tadni az �letetõ napnak.
A Nap szerepe k�l�n�s hagyom�nyban is megnyilv�nul: a magyars�g elk�pzel�se szerint var�zsereje volt a "nevetlen ujj"-nak, vagyis a gyûrûsujjnak, mely a Nap uralma alatt �ll. Ez a sz�v ujja, mely a j�indulat� Nap erej�vel gy�gy�t.
A gy�gy�t� r�olvas�sok, cselekedetek m�sik legjellemzõbb von�sa a vissz�j�r�l, ford�tva v�gzett cselekv�s, h�tulr�l visszafel� mondott mond�ka. Ennek szint�n szerepe van abban, hogy a betegs�g elfogyjon, a ront�s elapadjon. Azt is figyelembe vehetj�k, hogy az õsi magyar hit szerint e vil�g a t�lvil�g t�k�rk�pe, �s ez�rt minden onnan sz�rmaz�, "t�lvil�gi" hatalom ford�tva, t�k�rk�pk�nt mûk�dik. A ford�tva v�grehajtott mozdulatok, sz�mol�sok a betegs�g visszaford�t�s�t, elfogy�s�t hivatottak elõid�zni, de egyben e t�lvil�gi erõk seg�ts�g�l h�v�s�t is jelentik. �ltal�nos szok�s, hogy a szemmelver�s gy�gy�t�s�ra a mosdat�s sor�n az als� ing vissz�j�val t�rlik meg a gyereket, ennek is ez az elk�pzel�s az alapja.
A k�rnek, mint õsi szimb�lumnak, a t�k�letess�g jelk�p�nek szint�n nagy szerepe van a m�gikus gy�gy�t�sban. A magyar hagyom�ny szerint a bûvs k�rt h�z� bot mogyor�vesszõ, mely �v �s v�delmez. A n�pi gy�gy�t�s egyik legalapvetõbb hagyom�nya a "beker�t�s". Gyakran alkalmazt�k ront�s ellen, de szinte minden gy�gy�t�sban szerpet j�tszhat. Az ist�ll�kat k�s�val, m�kkal sz�rt�k k�r�l, amikor megellett a teh�n, hogy v�dj�k a betegs�gektõl. A vet�st �gy �vt�k, hogy meztelen�l k�rbefutott�k. Tûzv�sz ellen meztelen�l, vagy k�zbe vett keny�rrel j�rt�k k�r�l a h�zat. A f�regûzõ elj�r�sok k�zt is gyakorta szerepelt a h�z k�rbej�r�sa.
A gy�gy�t� szem�ly ennek megfelelõen �ltal�ban h�romszor k�r�lker�ti mutat�ujj�val a beteg helyet. Egyes alkalmakkor k�rbe is f�st�lik, vagy k�rbej�rj�k (mint pl. a sz�lõ nõt a f�rje a sz�l�s megk�nny�tse c�lj�b�l). Lakodalomkor szok�s k�r�lj�rni az �j p�rt, az �llatok tavaszi, elsõ kihajt�sakor a ny�jat, temet�sen a behantolt s�rt. Az �j asszony is mindig k�rbej�rja a tûzhelyet �j otthon�ban, k�z�ppontnak jel�lve ki azt. Szint�n nagyon �rdekes hagyom�ny a szertart�sos tavaszi ekeh�z�s, melynek a k�vetkezõ �vi term�s biztos�t�sa volt a szerepe. A k�r megh�z�s�nak c�lja teh�t term�kenys�g meg�v�sa, de egyben az �rt� hatalmak elh�r�t�sa is.
A k�r jelk�pe a gy�gy�t�sokban a dob, a p�nz�rme, a rosta vagy a szita. Magyar�zdon �gy gy�gy�tanak, hogy a r�olvas� f�mp�nzt, vagy egy cikkely fokhagym�t fog a k�t ujja k�z�, �s ezzel rajzol k�r�ket a f�j�, gyulladt r�sz f�l�. Ugyanez a szimbolik�ja a fr�szkarik�nak (kilenc helyrõl k�rt lisztbõl, kilenc napon �t s�t�tt perec) is, melyen a megrontottnak v�lt gyereket h�zz�k �t.
A k�r megh�z�sa a Nap j�r�s�val megegyezõ ir�nyban, jobbra kezdve t�rt�nik akkor, ha v�dõ, �v� k�rrõl van sz�. Amennyiben a gy�gy�t�s k�zben haszn�lj�k, �s c�lja az �rt� erõk visszak�ld�se, �gy visszafel�, bal ir�nyban ker�tik a k�rt.
�rdekes, hogy a k�rh�z�st a szerelem- �s hal�lj�sl�sban is haszn�lt�k, a k�r alakzat teh�t a j�võ titkainak megismer�s�t is elõseg�theti.
A gy�gy�t�sokban nagy szerepe van az elemi m�gi�nak. A tûz tiszt�t� ereje rendk�v�l fontos. Maga a tûzhely r�gen eg�szs�gvar�zsl�, gy�gy�t� helynek sz�m�tott; az �llapotos asszonyok p�ld�ul kis amuletteket �stak al�, hogy szerencs�s legyen a sz�l�s�k, de a l�zas betegeket is belefektett�k, mik�zben v�zzel most�k le õket. A halottaknak sz�nt �tel tûzbedob�sa szint�n igen õsi hagyom�ny, a haj �s a k�r�m tûzbe sz�r�sa pedig a t�lvil�gi �letet biztos�totta. A v�r�st, mint a tûz sz�n�t, gyakran alkalmazt�k ront�sok - fõleg szemmelver�s - elh�r�t�s�ra. A himlõs gyerekeket piros cserg�vel takart�k be. A pal�cok k�zvetlen�l a beteg testr�szekre k�t�ttek piros rongyokat. B�cs megy�ben az anya a Szent Iv�n �ji tûz felett l�d�tja �t gyerek�t, hogy eg�szs�ges maradjon, a l�nyok pedig az�rt ugr�lj�k �t, hogy sz�pek legyenek. A k�l�nb�zõ sert�sbetegs�geket szint�n tûzzel gy�gy�tott�k �gy, hogy t�zet raktak, �s azon �thajtott�k a kond�t. Minden esetben azonban fontos szab�ly, hogy ezeket a t�zeket nem hagyom�nyosan rakt�k, hanem k�t darab f�t d�rzs�ltek egym�shoz, �s az onnan kipattan� szikra h�vta �letre a m�gly�t. Tov�bb� fontos volt az is, hogy am�g a tûz gerjeszt�se folyik, addig sehol m�shol a faluban nem szabad tûznek �gni.
A v�z gy�gy�t� ereje szint�n k�zismert volt. �gy tartott�k, hogy ha valaki napkelte elõtt vizet hoz a foly�r�l, �s megmosakodik benne, eg�sz �vben eg�szs�ges, sz�p �s tiszta lesz. A felt�tele, hogy mindez n�m�n t�rt�njen meg, sem megsz�lalni, sem h�tran�zni nem szabad az eg�sz r�tus alatt. A legalkalmasabb napok erre a ritu�lis megtisztul�sra nagyp�ntek, h�sv�t, Szent-Gy�rgy napja, m�jus elseje �s p�nk�sd.
A v�z õsidõk �ta a tisztas�g, a megtisztul�s egyetemes jelk�pe. Fertõtlen�tõ erej�t haszn�lja fel az al�bbi gy�gy�t� r�tus: a beteg, gyullad�sos szemet naponta h�romszor kell megmosni h�rom mar�knyi, foly�b�l mer�tett v�zzel, jobbr�l bal fel� (teh�t a betegs�g t�voz�s�nak ir�ny�ba), az al�bbi r�olvas�ssal:

"Napfelkelt�vel kaptam,
Napnyugt�val k�ld�m."