Vers
2005.07.09. 15:24
A néma fájdalom ott van az arcodon,
a remény bélyege sóvárgó vágyadon,
A néma fájdalom ott van az arcodon, a remény bélyege sóvárgó vágyadon, az álom arcképe valós hajnalodon, a részegítő ábránd minden gondolatodon. Beszél a szem, az arc, a lélek, akkor is, ha a szájjal nem beszélnek, szól a szív harangja, csendje a létnek, beszél a tett, ha a szájjal nem beszélnek. A megsebzett lélek mindig árulkodik, a szív tovább zakatol, a test hálálkodik, a szó hallgatag, a könny vonakodik, de az érzés ordít, feszít, tolakodik. Az ember elhiszi, az ész felfogja, az elmúló idő lassan megoldja, a szem elnémul és a harcot feladja, az ember elhiszi és magát megadja
|