Péntek 13 – ugyanolyan nap, mint a többi?


Vannak, akik úgy gondolják, ez a nap más. Vannak, akik ostoba babonának tartják, és fittyet hánynak rá. Vajon honnan erednek ezek a hiedelmek? Az ősidőktől fogva jelen vannak, láthatatlan hálójukkal átszövik az egyes kultúrákat, a vélemények mégis megoszlanak.

A média minden nap újabb és újabb hírekkel szolgál. Csoda történt, kísértetet láttak, hiteles ufó-fotót készítettek, halálos betegségből gyógyultak fel emberek, boszorkányszövetség alakult. Ekkora információ-rengeteg közepén nagyon nehéz eligazodnunk a természetfeletti jelenségek, az áltudományok, a csalás és a hiedelmek egyre jobban összekuszálódó világában, hiszen ki tudja, hogy valóban mi az igazság? Az angolok kísértetekben hisznek, az afrikaiak a woodoo erejében, a németek a szerencsés számokban, a keleti népek a csillagokban.

A bűvös 13-as

Egyes babonák - ki tudja miért - napjainkban széles rétegeket foglalkoztatnak. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államokban nem létezik 13. emelet, a hotelekben, kórházakban 13-as szoba és a Forma 1 versenyeken sem indítanak 13-as rajtszámmal autókat. Statisztikai felmérések szerint az emberek többsége ezen a napon nem ül repülőgépre, vonatra, nem szívesen köt komoly üzleteket, és nem ül tizenkettedmagával egy asztalhoz. Utóbbi babona valószínűleg abból ered, hogy az utolsó vacsorán Jézus volt apostolai között a 13-ik, így a néphit szerint ha tizenhárom ember ül egy asztalnál, valaki hamarosan meghal közülük. A legendák szerint Napóleon és Roosevelt elnök ebből kifolyólag mindig kínosan ügyelt arra, hogy asztaltársasága véletlenül se egyezzen meg a bűvös, balszerencsésnek titulált tizenhármas számmal, és a vacsora időpontja se péntekre essen. (Más megközelítések szerint a péntektől való rettegés gyökere lehet az is, hogy az 1800-as évekig ez a nap volt a hóhér napja, ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket.)